Vasárnaptól kezdem a dolgokat.

Kitaláltuk még szombaton, hogy vasárnap autóval kimegyünk az óceánhoz. kb 180km a legközelebbi plage, így egy miniautűr FIAT-tal 5-en összepasszírozódva viszonylag olcsón jöttünk ki a dologból. A lényeg persze az volt, hogy a múlt héten végig 20 fok és napsütés volt, ami megihlette a kis ötletet, hogy lemenjünk a partra. Namost amikor megérkeztünk kb 12-13 fok, köd és majdnem eső volt. Juhéé, mondhatnám tipikus. Így fogtuk magunkat és otthagytuk Pornic városát, amit később csak Horny Pony-nak hívtunk. A kérdés jó, de nem tudom, hogy honnan jött.
1 órán belül megérkeztünk a napsütésbe és egy egészen elképesztő plage(strand)-ra. Kb. 70m széles és sok km hosszú volt. Sütött a nap, ezért lehetett vagy 15 fok. Persze ez nem tartott vissza minket Áronnal és 1 órán belül már szörfnaciban póló nélkül fociztunk a strandon. A víz mondjuk durván hideg volt, kb 13 fokosnak írtak, ennek ellenére volt egy bátor winettou aki belement.

Eddig tartott a vidámság, aztán a hét elején rámköszöntött az igazi durva kihívás. Egy új tárgy kezdődött,'Power and Leadership' angolra fordítva, amiből már le is vizsgáztam ma. 3 napon keresztül reggeltől késő délutánig mentek a session-ök megállás nélkül egy őrült tanárral, aki eszméletlenül pörgött, marha jó dolgokat mondott és sokat tanultunk tőle, de, hogy nem volt normális az tuti. Ez alatt a 3 nap alatt több francia káromkodást tanultam tőle, mint előtte bármikor. Gondolhatjátok, hogy néha mennyit értettem az órából, ha igazi szleng-gel tolta. A legmelegebb szitu mégis az volt, hogy szimulációkat és szerepjátékokat toltunk és ma már hozott kamerát és fel is vett 1-2 jelenetet. Szerencsére nekem nem kellett kamera elé állni, de igazából eléggé letojta, hogy ki külföldi és ki nem.
Úgyhogy mostanra teljesen zokni vagyok, 3 energia italt ittam meg az elmúlt 3 napban, hogy túléljem, délután még egy foci erasmus vs ESSCA és ezzel teljesen kidőltem. Ma nem is megyek sehova, mert holnap reggel megyek 9-kor bort kóstolni. Ingyen :p

1-2 kép az elmúlt időszakból:

http://www.facebook.com/album.php?aid=72297&id=554470748&l=4fb4ba6203
http://www.facebook.com/album.php?aid=74294&id=554470748&l=f13ec7677e

Tudom kicsit ritkul a sűrűsége az irományaimnak, de hát egyre kevesebb dolog történik ahhoz képest, amikor megjöttem. Persze nem állítom, hogy ez most olyan rossz lenne, csak konstatálom. Mp3.
Ez a hét volt a legkeményebb a suliban, mióta megjöttem. Hétfőn úgy kezdődött, hogy bejött a tanár a Management de la Consultation órára, kiadott egy vállalati esetet és mondta, hogy f3-kor kéri belőle feldolgozást és a csoportos prezentációt. Mondanom se kell, hogy egy csöppet berezeltem, mert egyrészt nekem dupla idő végigolvasni akármit is, másrészt ezt mind csak franciául tudó marokkóiakkal kellett megcsinálnom. Aztán végül az én prezentáció részembe belevittem az angoltudásom. Aztán az értékelésnél a tanár kiemelte, hogy jól toltam előadástechnikailag. Na gondoltam, hát ezt se a közgáznak köszönhetem, ahol eddig összesen annyiszor kellett előadnom, mint itt egy félév alatt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy másnap reggel is prezivel kezdtem. Szerdára már zombi voltam teljesen. Viszont nagyon jó óráim voltak a 'Rugby-Man'-nel, aki egy hihetlen jó tanár, még akkor is, ha nem mindig értem, hogy mit mond :) Viszont változvezetés a szakterülete, úgy hogy éppen pontosan a tökéletes segédlet lehet a jövőben nekem.
Ami annyira nem jó az órákon, hogy elszoktam ettől a korai keléstől és a kötelező bejárástól, viszont még mindig 2-kor fekszem általában és annyira hulla vagyok, hogy akármennyire és érdekel az óra, elalszom. Természetesen itt max 18-20-an vagyunk egy órán szóval amikor a 2. sorban ülsz és így alszol be a tanár előtt, hát az elég kellemetlen.

Múlt hét közepe óta itt konstans 18-20 fok vagy több van és elég jó ez a tavasz feeling. A sok esős nap után kezd feltöltődni az ember. Az hogy reggel is csak pulóver kell és délután már rövidnaciban is lehet tolni marhajó érzés, már hiányzott. Külön kiemelendő, hogy a koli épülete mellett van a városi egyetem épülete meg egy marha nagy füves terület és este 6-ig itt döglenek az emberek vagy labdáznak stb...Ilyen campus érzése van az embernek, még ha az én egyetem egész máshol is van. Ez mindig is hiányzott otthonról. A suliban is egyébként szünetekben kimegyünk a suli kerjébe és lehet light-olni a fűben, nem csak a büfé előtt szarozni. Többször elmentem már futni is, meg bicóval megyünk össze-vissza. Nincs igazi távolság azok között a helyek között ahova mindennap megy az ember.
Ahogy ma bicikliztem haza foci után jöttem rá, hogy kezdem megszeretni ezt a helyet, meg az életet itt. Annyival élhetőbb város, mint Budapest, hogy nem is érdemes hasonlítgatni. Tudom, ez egy kis város, de rendezett szép parkok otthon is lehetnének, meg sok buszsáv és bicikli út meg grundok. Nem azért mondom, de kb 5 nagyméretű focipálya, 3 rugby és 8-10 teniszpálya van tőlünk 10 percre és teljesen ingyenes (és a várostól kapott ingyenes biciklivel mentünk oda :p). A kastély körül lakni meg olyan érzés, mintha visszamenne az ember az időben 400 évet. A várfal tetején lévő lakásokból a Majnára van kilátás :)
A lényeg, tehát az, hogy jó itt élni, leszámítva azt a komoly problémát, hogy buli helyet továbbra se találtam, így továbbra is csak kétszer voltam klubban, amióta itt vagyok...Viszont kevésbé jó az, hogy egyelőre még nem nagyon találtam meg azt az 1-2 embert, akivel hosszabb távú barát lehetne, mert a nemzetközi diákok nagy része egész más típus és kevés normális srác van. Remélem javul a franciám és akkor lehet jobban spanolni a franciákkal. Elképesztő továbbra is, hogy mennyire őrültek ezek :) Múltkor egy arc lakására mentünk fel, ahol volt kazahsztáni meg kínai meg mindenféle ember, de a franciák azok iparművészetisek voltak és az egy dolog, hogy művészek, de még franciák is és ezért hiperalternatívak és elvontak. Ennek ellenére jót mulattunk velük. A feka amcsi sráccal mentem el erre a helyre és tudni kell róla, hogy ő az az igazi amcsi filmekből kialakult szteretípiáknak megfelelő figura. A francia arc lakásán be is tolta a zenét, vmi jó kis rap akármi és amilyen break meg hasonló dance-ket letolt az érthetetlenül gettós angoljával az elképesztő volt. Jól elvoltunk az tuti, merthogy nekem közöm nem volt ahhoz, amit tanítani próbált az is biztos. :) Aztán meglepetésemre a lányok lecserélték ezt a zenét masszív elektro zenére, aminek természetesen örültem. 2009-ben is a Daft Punk és a Justice még itt a kedvenc úgy jött le. Teszem hozzá, hogy szerencsére, mert a 2 buliban, amiben voltam volt sokkal rosszabb house vagy egy-két tűrhetőbb techno.

Na most zúzok aludni.

Az egész napomat repjegy és vonatjegy kereséssel és vétellel töltöttem. Aki először fogja kitalálni a komplex és megbízható kereső oldalakat az nagyot fog kaszálni. Mert egyik oldal se tartalmaz minden társaságot és nem lehet globálisan olcsó jegyekre keresni. És ez nem jó. Bár lassan már teljesen tökéletesen fogom tudni Európa fapados vonalait és csatlakozásait.
Vettem 7 vonatjegyet, ugyhogy már kb 20-25-nél tartok azóta, hogy kiutaztam. Közelít a csőd veszély. Arról nem is beszélve, hogy lehet, hogy a rohadt számvitel 3 miatt haza kell utaznom egy napra május elején. Jelenleg ez nem lehetséges 50 ezer forint alatt!!!

No hát lassan egy hete, hogy visszatértem francia földre Szardíniából. Még mindig nem könnyű visszaszokni ide, bár az idő erősen megjavult. Már amennyit láttam belőle, mert a hét első felében hajnali 4-5-ig voltam fent, hogy meg tudjam csinálni a beadandókat/esettanulmányokat.
Aztán elindultunk a lejtőn. Szerdán spontán italozás kezdődött az appartmanunkban, mert felirtam facebook-ra, hogy kéne inni vmit. Erre 10-15 embert jelent meg egyszercsak. Szóval továbbmentünk egy helyre, ahol meg egy francia banda blues-t játszott, de kb bárki beszállhatott. Ekkor a feka amcsi csávó felpattant és elkezdett rappelni meg MC-zni a zenére. Elképesztő élmény volt. Amikor a srácok kidöglöttek feltereltek minket a pincéből, ahol meg 3 csávó flamenco-t játszott és énekelt. Eszméletlen jó volt az is.
Másnap teljes másnap, semmi értelmes történet. Pénteken francia csávókkal kellett átbeszélni a prezentációnk. Hát érdekes lesz a történet az már biztos. Eljött amitől rettegtem még decemberben a szemináriumokon. Prezentálni KELL!
Aznap nagyon jó idő volt, úgyhogy bringával mentem suliba meg vissza aztán a városban is azzal közlekedtem, sőt még konditerembe is mentem. Ez volt az épülés. Aztán jött a leépülés.
Pénteken az appartmanunkban magyar estét tartottunk. 40 db zsírosdeszka, fröccs, VBK és málnás fröccs volt a magyar menü. Lassan, de biztosan kerültünk illuminált és egyéb állapotba. A dolog odáig fajult, hogy Security szólt, hogy hívja a rendőröket. Tehát a bulinak vége lett, dzsuva mindenhol és ismeretlen arcokat terelgetsz kifele. De nem maradt ennyiben, a marokkói arcokkal gyakoroltam és full ittasan franciául dumáltunk. Azon kaptam magam, hogy még 5-kor is iszom. Aztán még vhogy MSN-en a Török Zsuzsival pont megláttuk egymást és egy igen értelmes beszélgetést sikerült letolni...A saját mondatomat nem értettem.
A reggeli a Cointreau múzeumban az italkóstolás volt. 8 órával előtte még keményen ittam, erre reggeliként kb 1,5 deci Cointreau-t letoltunk...
Így futottunk neki az esti ABC(Anything But Clothes) partinak. Azt hiszem ma este sikerült egy marha jó Carbonara szerű spagettit csinálnom, tehát legalább a telihas adott volt. De ez a buli ötlet...Végül a lepedőmet magam köré kerítettem és lett egy tógám. Most pedig újfent a szekus és a rendőröknek köszönhetően vége a bulinak. Itt senki se akar szórakozóhelyre menni...
Az a helyzet, hogy legszívesebben az AEGEE Bevonótáborban lennék, mert biztos marha jó az egész és az előzőek is túl jó emlékeket hagytak bennem. Szóval kis hiány emiatt(is), dehát ez van.
Én a szobámban, drum n bass duruzsol és asszem akkor lassan alszom.

Csütörtöktől máig Szardínia szigetén, Cagliariban voltam, ahol a pár hét múlva megrendezendő 4 oldalú AEGEE exchange program következő állomása lesz. Most ennek volt az előkészítő találkozója, azt leszámítva, hogy Budapesten kívül csak Cagliari vett részt az egészen...Ezt leszámítva jól sikerült az egész, mázlisták, akik mehetnek az exchange-re mert a hely baromi jó, még februárban is 20 fok volt. Igaz a szervezők nem igazán foglalkoztak velünk 1-2-t leszámítva, akik viszont nagyon rendesek voltak, szóval én bízom benne, hogy maga az event is jól fog sikerülni.
Ezzel a kis trippel együtt az elmúlt 5 hétben 7-szer ültem repülőn, úgyhogy hazafelé már nagyon elegem volt a check-in és security check sorbanállásokból. Viszont az emeletes TGV első osztályán utazhattam hazafelé, ami, meg kell hagyni, elég komfortos volt. Nem úgy, mint a McDonnel Douglas 80-as repcsik, amiket a Meridiana nevű társaság használ és borzasztó öreg roncsderbikről van szó. Én azt hittem, hogy már a felszálló pályán szét fog esni a gépezet. Talán nem véletlenül, mert 'technikai probléma' miatt 20 percet késett a felszállás és utána még a vészkijárathoz ültettek ráadásul. Szerencsére aztán elájultam és végigaludtam az utat.
Hála az útnak most megint mosott szarként vághatok neki a hétnek, ami nem indul majd túl kellemesen, mert 4 oldalas beadandót kell írnom üzleti etikából...áuuu. Viszont legalább feltöltődtem napsütésből, mert természetesen, amint Franciaországba értem rögtön felhős volt és szottyadt az időjárás.
Na mára ennyi. Majd küldöm a képeket.